Bibliography of Lajos Ligeti

Bibliography of Lajos Ligeti

1924
1. Deskó Endre csuvas–magyar nyelvhasonlítása. Kőrösi Csoma-Archivum I (1921–1925), pp. 319–320.

1925
2. Die Herkunft des Volksnamens Kirgis. Kőrösi Csoma-Archivum I (1921–1925), pp. 369–383.
3. Die Ahnentafel Attilas und die hunnischen Tan-hu-Namen. Asia Major II (1925), pp. 290–301.
4. Kırgız kavm ismin menşei. Türkiyat mecmuası I (1925), pp. 235–249.
5. A magyar rovásírás egy ismeretlen betűje. Magyar Nyelv XXI (1925), pp. 50–52.
6. Újabb magyar rovásírásos emlékek. Magyar Nyelv XXI (1925), pp. 218–219.
7. [R] K. B. Wiklund, Finno-Ugrier, Sprache und Anthropologie. In: Ebert, Reallexikon der Vorgeschichte, Berlin, pp. 364–382. Magyar Nyelv XXI (1925), pp. 205–206.
8. [R] Melich János, A honfoglaláskori Magyarország. A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I. kötete, 6. füzet első fele. Budapest, 1925. Kőrösi Csoma-Archivum I (1921–1925), pp. 418–422.
9. [R] Melich János, A honfoglaláskori Magyarország. A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I. kötete, 6. füzet első fele. Budapest, 1925. Földrajzi Közlemények LIII (1925), pp. 218–219.

1926
10. Attila családfája. Veszprém, 1926, 17 p. (Eötvös Füzetek V.)
11. Álmos. Magyar Nyelv XXII (1926), pp. 80–82.
12. A Krisztus születése előtti húnok. Kőrösi Csoma-Archivum II (1926–1932), pp. 1–20. 1 térk.
13. [R] Kai Donner, Zu den ältesten Berührungen zwischen Samojeden und Türken. Journal de la Société Finno-ougrienne LX (1924) 42 p. Kőrösi Csoma-Archivum II (1926–1932), pp. 187–192.

1927
14. A kitaj nép és nyelv. Magyar Nyelv XXIII (1927), pp. 293–310.
15. A kazár írás és a magyar rovásírás. Magyar Nyelv XXIII (1927), pp. 473–476.
16. A tun-huangi barlangok. Kőrösi Csoma-Archivum II (1926–1932), pp. 326–329.

1928
17. Magyar kutatóút Mongolországba. Magyar Nyelv XXIV (1928), pp. 265–270.

1929
18. Ligeti Lajos első jelentése mongolországi kutató útjáról. Akadémiai Értesitő XL (1929), pp. 172–176.
19. Ligeti Lajos második jelentése mongolországi kutató útjáról. Akadémiai Értesitő XL (1929), pp. 255–259.

1930
20. Les noms mongols de Wen-tsong des Yuan. T’oung Pao XXVII (1930), pp. 57–61.
21. La collection mongole Schilling von Canstadt à la bibliothèque de l’Institut. T’oung PaoXXVII (1930), pp. 119–178.

1931
22. A jugarok földje. Magyar Nyelv XXVII (1931), pp. 300–314.
23. Kündü. Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1931), p. 53.
24. [R] N. N. Poppe, A dahúr nyelvjárás. (Dagurskoe narečie, Materialy Kommissii po issledovaniju Mongol’skoj i Tannu-tuvinskoj narodnyh respublik i Burjat-mongol’skoj ASSR, vyp. 6., Leningrad, 1930). Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1931), pp. 148–159.

1932
25. Három év a pusztuló Belsőmongoliában. Földgömb III (1932), pp. 1–7.
26. A mandzsuriai kérdés. Magyar Szemle XIV (1932), pp. 105–115.
27. A magyarság keleti kapcsolatai. Minerva XI (1932), pp. 49–71. Published also separately as: Budapest, 1932, 25 p. (Minerva Könyvtár XXXIX.)

1933
28. Rapport préliminaire d’un voyage d’exploration fait en Mongolie Chinoise. 1928–1931. Publié par la Société Kőrösi Csoma, Budapest, 1933, 64 p. 12 t. 1 térk.
29. Ouvrages tibétains rédigés à l’usage de Csoma. T’oung Pao XXX (1933), pp. 26–36.
30. Dió. Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1933), p. 242.
31. Karám. Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1933), pp. 336–338.
32. Dzsingisz khán neve. Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1933), pp. 338–341.
33. Szűcs. Magyar Nyelv XXIX (1933), pp. 157–160.
34. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Kar; kár). Magyar Nyelv XXIX (1933), pp. 218–221.
35. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Szőlő; őröl; üdül). Magyar Nyelv XXIX (1933), pp. 275–279.
36. Ramstedt G. J. hatvanéves. Magyar Nyelv XXIX (1933), pp. 324–326.
37. [R] B. J. Vladimircov, A mongol írott nyelv és a chalcha nyelvjárás összehasonlító nyelvtana. Bevezetés és hangtan. (Sravnitel’naja grammatika mongol’skogo pis’mennogo jazyka i halhaskogo narečija. Vvedenie i fonetika. Izd. Leningradskogo Vostočnogo Instituta imeni A. S. Ėnukidze. Leningrad, 1929) – N. N. Poppe, A mongol társalgási nyelv gyakorlati kézikönyve. A chalcha nyelvjárás. (Praktičeskij učebnik mongol’skogo razgovornogo jazyka. Halhaskoe narečie. Izd. Leningradskogo Vostočnogo Instituta imeni A. S. Ė. Leningrad, 1931).Nyelvtudományi Közlemények XLVIII (1933), pp. 320–326.

1934
38. Az altaji és uráli nyelvek. Magyar Nyelv XXX (1934), pp. 44–47.
39. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Kapu, koporsó). Magyar Nyelv XXX (1934), pp. 200–208.
40. Utazás Kuku hotoba, a Kék városba. Földgömb V (1934), pp. 201–207.
41. Peking. Földgömb V (1934), pp. 264–270.
42. Sárga istenek, sárga emberek. Egy év Belső-Mongólia lámakolostoraiban. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1934, 497 p. 1 térk.
43. Kajszi. Magyar Nyelv XXX (1934), p. 314.
44. Les pérégrinations de Csoma de Kőrös et le pays des Yugar. Revue des Études Hongroises XII (1934), pp. 233–253.

1935
45. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Ökör; ölyv). Magyar Nyelv XXXI (1935), pp. 35–41.
46. Alexandre Csoma de Kőrös. Nouvelle Revue de Hongrie 1935, pp. 495–501.
47. [R] Németh Gyula, A magyar rovásírás. In: A magyar nyelvtudomány kézikönyve II. kötet 2. füzet. Budapest, 1934. Egyetemes Philologiai Közlöny LIX (1935), pp. 94–96.
48. Gombocz Zoltán könyvtára. Könyvtári Szemle I (1935), pp. 140–141.
49. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Sűrű). Magyar Nyelv XXXI (1935), pp. 218–222.
50. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Saru; ködmön; bársony; ölt). Magyar Nyelv XXXI (1935), pp. 281–287.
51. Kína. Múlt és jelen. Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1935, 80 p. (Kincsestár 20.)
52. La phrase nominale en mongol. Bulletin de la Société de Linguistique de Paris XXXVI (1935), pp. XXVI–XXVII. no. 55.
53. Mongolos jövevényszavaink kérdése. Nyelvtudományi Közlemények XLIX (1935), pp. 190–271.
54. Szúnyog. Nyelvtudományi Közlemények XLIX (1935), p. 271.

1936
55. A nominalis mondat a mongolban. Nyelvtudományi Közlemények L (1936), pp. 232–239.
56. A kazár Σαρκελ név jelentéséhez. Magyar Nyelv XXXII (1936), p. 45.
57. Nyelvet fogni. Magyar Nyelv XXXII (1936), pp. 45–46.
58. Japán és a keletázsiai bonyodalom. Magyar Szemle XXVI (1936), pp. 211–221.
59. [R] G. J. Ramstedt, Kalmückisches Wörterbuch. Lexica Societatis Finno-ugricae III. HeLsinki 1935. Magyar Nyelv XXXII (1936), pp. 138–139.
60. Pordenonei Odoricus budapesti kézirata. Magyar Nyelv XXXII (1936), pp. 160–168.
61. Zoltán Gombocz (1877–1935). Kőrösi Csoma-Archivum I. kieg. kötet (1935–1939), pp. 69–75.
62. Tibeti források Közáp-Ázsia történetéhez. Kőrösi Csoma-Archivum I. kieg. kötet (1935–1939), pp. 76–103.
63. Egy XVIII. századi kínai munka a magyarokról. Kőrösi Csoma-Archivum, I. kieg. kötet (1935–1939), pp. 129–138, 2 t.
64. Pagoda. Magyar Nyelv XXXII (1936), p. 216.

1937
65. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Gyomor). Magyar Nyelv XXXIII (1937), pp. 221–227, 280.
66. Régibb török jövevényszavaink magyarázatához. (Kanyaró; berke; tok). Magyar NyelvXXXIII (1937), pp. 300–304.

1938
67. A kínai írásjegyek magyaros átírása. Kőrösi Csoma-Archivum I. kieg. kötet (1935–1939), pp. 249–266.
68. A török hosszú magánhangzók. Magyar Nyelv XXXIV (1938), pp. 65–76.
69. Meshedből vissza Afganisztánba. Földgömb IX (1938), pp. 410–414.
70. Afgán földön. Budapest, Franklin, 1938, 221 p. (A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára)
71. Tőzeg. Magyar Nyelv XXXIV (1938), pp. 207-210, 328.
72. Les voyelles longues en turc. Journal Asiatique CCXXX (1938), pp. 177–204.

1939
73. [R] G. J. Ramstedt, Über den Ursprung der türkischen Sprache. Sitzungsberichte der Finnischen Akademie der Wissenschaften 1935. Helsinki, 1937. Magyar Nyelv XXXV (1939), pp. 57–61.

1940
74. Az ismeretlen Belső-Ázsia. Budapest, Athenaeum, 1940, 359 p. 6 t.
75. Attila hunjainak eredete. In: Németh, Gy. [Ed.], Attila és hunjai. (Magyar Szemle Könyvei 16.) Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1940, pp. 11-30, 271–273.
76. Az ázsiai hunok. In: Németh, Gy. [Ed.], Attila és hunjai. (Magyar Szemle Könyvei 16.) Budapest, Magyar Szemle Társaság, 1940, pp. 31–60, 273–277.

1941
77. A magyar-mongol nyelvhasonlítás történetéhez. Magyar Nyelv XXXVII (1941), pp. 336–338.
78. Gyomor. Magyar Nyelv XXXVII (1941), pp. 344–345.
79. A kínai-átírásos barbár nyelvi glosszák kérdése. Nyelvtudományi Közlemények LI (1941), pp. 174–207.
80. Kőrösi Csoma Sándor emlékezete. Kőrösi Csoma-Archivum III (1940–1941), pp. 111–118.

1942
81. Türkçede uzun vokaller. Türkiyat Mecmuası VII–VIII (1940–1942), pp. 82–94.
82. A ’phags-pa írásos nyelvemlékek. In: Emlékkönyv Melich János hetvenedik születésnapjára. Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1942, pp. 222–237.
83. Alexander Kőrösi Csoma. Ungarn 1942, pp. 535–543.
84. A kaukázusi magyarság. Magyar Szemle XLIII (1942), pp. 302–310.

1943
85. A magyarság őstörténete. Szerk. Ligeti Lajos. Budapest, Pázmány Péter Tudomány-Egyetem Bölcsészeti Karának Magyarságtudományi Intézete–Franklin-Társulat, 1943, 289 p. 3 t.
86. Előszó. In: No. 85., pp. 5–8.
87. Az uráli magyar őshaza. In: No. 85., pp. 36–70.
88. A magyar őstörténet írásos forrásai. Kínai források. In: No. 85., pp. 258–262.
89. A magyar őstörténet írásos forrásai. Belső-ázsiai források. In: No. 85., pp. 263–265.
90. A magyarság urali őshazája. Új Európa 1943, pp. 193–200.

1944
91. Catalogue du Kanjur mongol imprimé. Vol. 1. Catalogue. Budapest, Société Kőrösi Csoma, 1942–1944, 345 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica III.)

1945
92. Bilinmeyen Iç-Asya. İstanbul 1946, 362 p. (Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakültesi Yayınları LII.; Hungaroloji Enstitüsü II.)

1946
93. A török szókészlet története és török jövevényszavaink. (Gyöngy). Magyar Nyelv XLII (1946), pp. 1–17.

1947
94. Boszorkány. Magyar Nyelv XLIII (1947), pp. 10–17.
95. Analecta Orientalia memoriae Alexandri Csoma de Kőrös dicata. Ed. Ligeti L. Budapest, Academia Litterarum Hungarica et Societas a Csoma de Kőrös nominata, 1942–1947, 224 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica V.)
96. Ad lectorem. In: No. 95., pp. 3–5.
97. Epilogus. In: No. 95., p. 223.

1948
98. Gyarmathi Sámuel és a nyelvhasonlítás. Magyar Nyelv XLIV (1948), pp. 127–128.
99. Egy XII. századi mandzsu-tungúz írás. A ‘kis’ dzsürcsi írás értelmezése. Budapest, 1948, 43 p. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományi Osztály Köréből XXVI,9.)
100. Le Subhāsitaratnanidhi mongol, un document du moyen mongol. Part. 1. Le manuscrit tibéto-mongol en reproduction phototypique, avec une introduction. Budapest, Société Kőrösi Csoma, 1948, XIII, 124 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica VI.)

1949
101. Egy karluk törzs neve kínai átírásban. Magyar Nyelv XLV (1949), pp. 168–170.
102. L’étymologie mongole du slave chorogy ’drapeau’. Études Slaves et Roumaines II (1949), pp. 46–56.
103. Hiung-nu’ların dili. Türk Dili Belleten, seri III, sayı 12-13 (1949), pp. 102–105.
104. Le chinois en écriture ’phags-pa. In: Actes du XXIe Congrès lnternational des Orientalistes. Paris, 1949, p. 262.

1950
105. Mots de civilisation de Haute Asie en transcription chinoise. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae I (1950–1951), pp. 141–188.

1951
106. Un épisode d’origine chinoise du “Geser-qan”. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae I (1950–1951), pp. 339–357.
107. Hozzászólás Zsirai Miklós “Sztálin cikkei és a történeti összehasonlító nyelvtudomány” c. előadásához. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei I (1951), pp. 47–49.
108. Çin yazısiyle yazılmış barbar glossaları meselesi. Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakültesi Dergisi IX (1951), pp. 301–327.
109. Histoire du lexique des langues turques. Rocznik Orientalistyczny XVII (1951–1952), pp. 80–91.

1952
110. A kevert nyelvrendszer kérdéséhez. Hozzászólás Németh Gyula előadásához. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei II (1952), pp. 332–338.
111. A kínai nevek és szavak magyar átírása. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1952, 35 p. (Csongor Barnabással, név nélkül)
112. A propos de l’écriture mandchoue. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae II (1952), pp. 235–301.

1953
113. Afganisztán mongol és török nyelvei. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei III (1953), pp. 231–248.
114. Az uráli és altaji nyelvek viszonyának kérdése. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei IV (1953), pp. 333–364.
115. Note préliminaire sur le déchiffrement des “petits caractères” joutchen. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae III (1953), pp. 211–228.

1954
116. Notes sur le colophon du “Yitikän sudur”. In: Asiatica. Festschrift Friedrich Weller zum 65. Geburtstag gewidmet. Leipzig, Harrassowitz, 1954, pp. 397–404.
117. O mongol’skih i tjurkskih jazykah i dialektah Afganistana. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae IV (1954), pp. 93–117.
118. Le lexique moghol de R. Leech. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae IV (1954), pp. 119–158.
119. Csü Jüan, a kínai nép költője. Csillag 1954, pp. 508–516.

1955
120. [R] G. D. Sanžeev, Sravnitel’naja grammatika mongol’skih jazykov. Tom 1. Moskva–Leningrad, Institut Jazykoznanija AN SSSR, 1953. Voprosy jazykoznanija 1955, 5, pp. 133–140.
121. [R] G. D. Sanžeev, Sravnitel’anaja grammatika mongol’skih jazykov. Tom 1. Moskva–Leningrad, Institut Jazykoznanija AN SSSR, 1953. Nyelvtudományi Közlemények LVII (1955), pp. 293–300.
122. Ligeti Lajos belső-mongóliai nyelvészeti kutatóútja. In: A nagyvilág magyar vándorai. Szerk. Agárdi F. Budapest, Művelt Nép, 1955, pp. 218–240.
123. [R] Louis Hambis, Le chapitre XVIII du Yuan che. Les fiefs attribués aux membres de la famille impériale et aux ministres de la cour mongole d’après l’histoire chinoise officielle de la dynastie mongole. Leiden, Brill, 1954. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae V (1955), pp. 315–323.
124. A magyar tudomány tíz éve, 1945-1955. Szerk. Ligeti Lajos. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1955, 431 p.

1956
125. Török jövevényszavaink és a vitás etimológiák kérdése. In: Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1956, pp. 336–346.
126. Hozzászólás a “Helyesírásunk időszerű kérdései” című tanulmánykötetről rendezett vitához. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei IX (1956), pp. 113–116.; also in: A “helyesírásunk időszerű kérdései vitája”. Budapest, 1956. (Nyelvtudományi Értekezések IX.), pp. 25–28.
127. A magyar orientalisztika időszerű kérdései. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei X (1956), pp. 71–79.
128. Le Po kia sing en écriture ’phags-pa. Acta Orientalia Academiae Scientiarum HungaricaeVI (1956), pp. 1–52.
129. Hozzászólás Tolnai Gábor “A realizmus kérdései és a régi magyar irodalom” c. előadásához. In: A realizmus kérdései a magyar irodalomban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1956, pp. 85-89.
130. Hozzászólás Lakó György “A magyarországi finnugor nyelvtudomány jelene és jövő feladatai” c. előadásához. Nyelvtudományi Közlemények LVIII (1956), p. 49.

1957
131. Az ’ajándék’ két török–perzsa neve. Magyar Nyelv LIII (1957), pp. 157–159.
132. Tádzsik és tadzsik. Magyar Nyelv LIII (1957), p. 253.
133. Sur la langue des Afchars d’Afghanistan. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae VII (1957), pp. 109–156.

1958
134. Deux tablettes de T’ai-tsong des Ts’ing. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae VIII (1958), pp. 201–239.
135. A török szófejtés és török jövevényszavaink. (Elöljáró megjegyzések. Magyar íz ’artus, articulus’, török yüz ’ua.’; gyűrű; szérű. Magyar Nyelv LIV (1958), pp. 435–450.

1959
136. Les mots solons dans un ouvrage chinois des Ts’ing. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae IX (1959), pp. 231–272.
137. Előszó. In: Mongol szövegek. I. Siditü kegür-ün üliger. Az elvarázsolt holttest meséi. Átírta Kara György. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Tanszék, 1959, pp. I–III.
138. Egy XVIII. századi kínai forrás és szolon nyelvi glosszái. Nyelvtudományi Közlemények LXI (1959), pp. 161–191.
139. A török szófejtés és török jövevényszavaink. (Szérű; a gyűszű és rokonsága; ocsú).Magyar Nyelv LV (1959), pp. 451–457.

1960
140. Afganistan Avşarlarının dili üzerine. In: VIII. Türk Dil Kurultayında okunan bilimsel bildiriler 1957. Ankara, Türk Tarih Kurumu Basımevi, 1960, pp. 57–64.
141. Néhány megjegyzés úgynevezett altaji jövevényszavainkról. Magyar Nyelv LVI (1960), pp. 289–303.
142. Les anciens éléments mongols dans le mandchou. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae X (1960), pp. 231–248.
143. [R] Moravcsik Gyula, Byzantinoturcica. I: Die byzantinischen Quellen der Geschichte der Türkvölker. II: Sprachreste der Türkvölker in den byzantinischen Quellen. Zweite durchgearbeitete Auflage. Berliner Byzantinische Arbeiten Bd. 10, 11. Berlin, 1958. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae X (1960), pp. 301–307.
144. M. Jules Németh. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XI (1960), pp. 5–9.
145. Gombocz Zoltán, Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. Közzétette: Ligeti Lajos. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1960, 30 p. (Nyelvtudományi Értekezések XXIV.)
146. Bevezetés és jegyzetek. In: Gombocz, Z., Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. Szerk. Ligeti L. Budapest, 1960, pp. 3–4. (Nyelvtudományi Értekezések XXIV.)

1961
147. Les inscriptions djurtchen de Tyr. La formule om mani padme hum. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XII (1961), pp. 5–26.
148. A propos des éléments “altaiques” de la langue hongroise. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae XI (1961), pp. 15–42.
149. A mandzsu nyelv régi mongol elemei. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XVII (1961), pp. 31–46.
150. Trois notes sur l’écriture ’phags-pa. Acta Orientalia Academiae Scientiarum HungaricaeXIII (1961), pp. 201–237.
151. Sur quelques transcriptions sino-ouigoures des Yuan. Ural-Altaische Jahrbücher XXXIII (1961), pp. 235–244.

1962
152. Un vocabulaire mongol d’Istanboul. Acta Orientalia Academiae Scientiarum HungaricaeXIV (1962), pp. 3–99.
153. Sur deux mots comans. Acta Antiqua Academiae Scientiarum Hungaricae X (1962), pp. 167–174.
154. A mongolok titkos története. Mongolból fordította (előszóval, utószóval, jegyzetekkel ellátta): Ligeti Lajos. Budapest, Gondolat, 1962, 241 p.
155. Dengizikh és Bécs állítólagos kun megfelelői. Magyar Nyelv LVIII (1962), pp. 146–152.
156. [R] Pentti Aalto, Qutuγ-tu pañcaraksā kemekü tabun sakiyan neretü yeke kölgen sudur. Nach dem Stockholmer Xylograph 15.1.699 herausgegeben von –– . Asiatische Forschungen 10. Wiesbaden, 1961. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XIV (1962), pp. 317–328.
157. Sur un passage du Rājāvavādaka-sūtra ouigour. In: Németh Armağani. Ankara, Türk Tarih Kurumu Basımevi, 1962, pp. 319–330.
158. Gombocz a török nomen-verbumokról. Magyar Nyelv LVIII (1962), pp. 464–466.
159. Attila Hunlarının menşei. In: Németh, Gy. [Ed.], Attila ve Hunları. (Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakültesi Yayınları 106.) İstanbul, Anıl Matbaası, 1962, pp. 7–26, 266–268.
160. Asya Hunları. In: Attila ve Hunları. (Ankara Üniversitesi Dil ve Tarih-Coğrafya Fakültesi Yayınları 106.) İstanbul, Anıl Matbaası, 1962, pp. 27–56, 268–273.

1963
161. Notes sur le vocabulaire mongol d’Istanboul. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XVI (1963), pp. 107–174.
162. [R] St. Kałużyński, Mongolische Elemente in der jakutischen Sprache. Warszawa, 1961.Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XVI (1963), pp. 325–329.
163. Uráli török jövevényszavaink kérdéséhez. Magyar Nyelv LIX (1963), pp. 381–393.
164. Préface. Előszó. In: Hungarian Publications on Asia and Africa 1950–1962. A Selected Bibliography. Magyar szerzők Ázsiáról és Afrikáról 1950-1962. Válogatott bibliográfia. Compiled by Eve Apor and Hilda Ecsedy. Ed. by Louis Bese. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963, pp. 5–8.
165. Preklasszikus emlékek. 1. XIII–XIV. század. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1963, 173 p. (Mongol Nyelvemléktár I.) See also no. 227.
166. Drevnie mongol’skie ėlementy v man’čžurskom jazyke. In: Trudy dvadcat' pjatogo meždunarodnogo kongressa vostokovedov, tom 3. Moskva, Izdat. Vostočnoj Literatury, 1963, p. 257.
167. Gyarmat és Jenő. In: Benkő, L. [Ed.], Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. (Nyelvtudományi Értekezések XL.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963, pp. 230–239.

1964
168. Les voyelles longues en moghol. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XVII (1964), pp. 1–48.
169. Les fragments du Subhāsitaratnanidhi mongol en écriture ’phags-pa. Mongol préclassique et moyen mongol. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XVII (1964), pp. 239–292.
170. [R] Gerhard Doerfer, Türkische und mongolische Elemente im Neupersischen, unter besonderer Berücksichtigung älterer neupersischen Geschichtsquellen, vor allem der Mongolen- und Timuridenzeit. Band I: Mongolische Elemente im Neupersischen. Wiesbaden, 1963. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XVII (1964), pp. 343–349.
171. ’Phags-pa írásos emlékek. Kancelláriai iratok kínai átírásban. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1964, 151 p. (Mongol Nyelvemléktár II.)
172. A mongolok titkos története. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1964, 223 p. (Mongol Nyelvemléktár III.)
173. A magyar nép mongol kori nevei (magyar, baskír, király). Magyar Nyelv LX (1964), pp. 385–404.
174. Mongol’skie ėlementy v dialektah hazara v Afganistane. In: Kratkie soobščenija Instituta Narodov Azii, 83. (Mongolovedenie i tjurkologija). Moskva, Nauka, 1964, pp. 5–22.

1965
175. Preklasszikus emlékek. 2. XIII–XVI. század és a XVII. század eleje. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1965, 188 p. (Mongol Nyelvemléktár IV.)
176. Sa-skya pandita. Bölcs mondások kincsestára. Subhāsitaratnanidhi. Sonom gara fordítása. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1965, 128 p. (Mongol Nyelvemléktár VI.)
177. Kniezsa István. Magyar Nyelv LXI (1965), pp. 129–131.
178. Bilincsek, bilincs. Magyar Nyelv LXI (1965), pp. 281–289.
179. Le lexique mongol de Kirakos de Gandzak. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XVIII (1965), pp. 241–297.
180. Ajánlás. In: Kara, Gy., A mongol irodalom kistükre. Budapest, Európa, 1965, pp. 5–7.
181. A mongolok titkos története. Részlet. In: Kara, Gy., A mongol irodalom kistükre. Budapest, 1965, pp. 16–28.
182. Le Kanjur mongol imprimé de la Bibliothèque nationale. Journal Asiatique CCLIII (1965), pp. 329–339.

1966
183. Un vocabulaire sino-ouigour des Ming. Le Kao-tch’ang-kouan yi-chou du Bureau des Traducteurs. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XIX (1966), pp. 117–199, 257–316. Published also separately as: Budapest, 1966. (Dissertationes Sodalium Instituti Asiae Interioris XI.)
184. Čhos-kyi ’od-zer, Buddha tizenkét cselekedete. Šes-rab sen-ge fordítása. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1966, 145 p. (Mongol Nyelvemléktár IX.)
185. Transcriptions chinoises de trois noms propres dans l’Histoire secrète des Mongols. In:Collectanea Mongolica. Festschrift für Professor Dr. Rintchen zum 60. Geburtstag. (Asiatische Forschungen 17.) Wiesbaden, Harrassowitz, 1966, pp. 123–136.
186. Noms turcs pour ’fers; bracelet; bague’ dans les langues slaves et dans le hongrois. Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae XII (1966), pp. 249–258.
187. Az idő és társai. Magyar Nyelv LXII (1966), pp. 385–398.
188. Śāntideva, A megvilágosodás útja. Bodhicaryāvatāra. Čhos-kyi ’od-zer fordítása. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1966, 207 p. (Mongol Nyelvemléktár VII.)

1967
189. A propos de la version mongole des “Douze actes du Bouddha”. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XX (1967), pp. 59–73.
190. Documents sino-ouigours du Bureau des Traducteurs. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XX (1967), pp. 253–306.
191. Előszó. In: Róna-Tas, A., A megszabadító. Thar-pa čhen-po. Ayusi átdolgozott fordítása. (Mongol Nyelvemléktár XI.) Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1967, pp. 3–6.
192. Preklasszikus emlékek. 3. Jüan- és Ming-kori szövegek klasszikus átírásban. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1967, 189 p. (Mongol Nyelvemléktár V.)
193. Turkológiai megjegyzések szláv jövevényszavainkhoz. (Bélyeg; terem; bér). Magyar NyelvLXIII (1967), pp. 427–441.

1968
194. Documents sino-ouigours du Bureau des Traducteurs. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXI (1968), pp. 45–108.
195. [R] Gerhard Doerfer, Türkische und mongolische Elemente im Neupersischen unter besonderer Berücksichtigung neupersischer Geschichtsquellen, vor allem der Mongolen- und Timuridenzeit. Band II: Türkische Elemente im Neupersischen, alīf bis tā. Wiesbaden, 1965; Band III: ğim bis kāf. Wiesbaden, 1967. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXI (1968), pp. 119–130.
196. A harang mint csörgő, csengettyű és kolomp. Magyar Nyelv LXIV (1968), pp. 75–78.
197. Monuments en écriture ’phags-pa. Pièces de chancellerie en transcription chinoise. Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1968, 126 p. (Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum I.)
198. Notes sur le lexique sino-tibétain de Touen-houang en écriture tibétaine. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXI (1968), pp. 265–288.
199. A propos du “Manuscrit de Zirni”. In: Asiatic Studies in Honour of Dr. Jitsuzo Tamura, on the Occasion of His Sixty-Fourth Birthday, May 25. MXMLXVIII. Kyoto, 1968, pp. 17–44.
200. Stein Aurél emlékezete. Magyar Tudomány XIII (1968), pp. 667–673.

1969
201. Glossaire supplémentaire au Vocabulaire sino-ouigour du Bureau des Traducteurs. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXII, pp. 1–49, 191–243. Published also separately as: Budapest, Kőrösi Csoma Society, 1969. (Budapest Oriental Studies II.)
202. Tabgačskij jazyk – dialekt sjan’bijskogo. Narody Azii i Afriki 1969,1, pp. 107–117.
203. A jó szagú gyopártól a havasi gyopárig. Magyar Nyelv LXV (1969), pp. 136–144.
204. Prof. L. Fekete. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXII (1969), pp. 379–381.
205. Fekete Lajos 1891–1969. Magyar Tudomány XIV (1969), pp. 633–636.
206. Búcsú Fekete Lajostól. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XXVI (1969), pp. 415–418.
207. Előszó. In: Sárközi, A., Preklasszikus emlékek. 4. (Mongol Nyelvemléktár XV.) Budapest, ELTE Belső-ázsiai Intézet, 1969, pp. 3–5.

1970
208. Orientalisztika. Magyar Tudomány XV (1970), pp. 217–219.
209. Mongolian Studies. Ed. by L. Ligeti. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970, 590 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XIV.)
210. Le tabghatch, un dialecte de la langue sien-pi. In: No. 209., pp. 265–308.
211. A propos de quelques textes mongols préclassiques. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXIII (1970), pp. 251–284.
212. Orsó szavunk török háttere. Magyar Nyelv LXVI (1970), pp. 412–421.
213. Monuments préclassiques 1. XIIIe et XIVe siècles. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1970, 169 p. (Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum I.)
214. Előszó. In: Boros, V., H., Stein Aurél ifjúsága. Hirschler Ignác és Stein Ernő levelezése Stein Aurélról. 1866–1891. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kiadványai 61.) Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1970, pp. III–V.
215. Bilinmeyen İç-Asya. Macarcadan çeviren: Sadrettin Karatay. 1–2. kitap. İstanbul, Millî Eğitim Basımevi, 1970, 270, 244 p. (1000 Temel Eser 33–34.)
216. [R] G. D. Sanžeev, Sravnitel’naja grammatika mongol’skih jazykov. In: Hėl zohiol sudlal. (Studia Linguae et Litterarum Academiae Scientiarum Reipublicae Populi Mongolici VIII,11.) Ulaanbaatar, 1970, pp. 321–339.
217. Macaristanda Türk dili kürsüsünün kuruluşunun yüzüncü yılını kutlama töreninde bu kürsünün profesörü ve Akademi üyesi Lajoş Ligeti’nin açış konuşması. Türk Kültürü IX (1970), pp. 181–183.
218. Julius Németh zum Gruss. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae XX (1970), pp. 241–244.

1971
219. Fragments mongols de Berlin. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXIV (1971), pp. 139–164.
220. Histoire secrète des Mongols. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971, 268 p. (Monumenta Linguae Mongolicae Collecta I.)
221. A mongolok titkos története. Részlet. In: Kara, Gy., A mongol irodalom kistükre. Budapest, 1971, pp. 19–30.
222. Altajskaja teorija i leksikostatistika. Voprosy jazykoznanija 1971,3, pp. 21–33.
223. Studia Turcica. Ed. by L. Ligeti. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971, 498 p. 10 t. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XVII.)
224. Autour du Säkiz yükmäk yaruq. In: No. 223., pp. 291–319.
225. A propos du “Rapport sur les rois demeurant dans le Nord”. In: Études tibétaines dédiées à la mémoire de Marcelle Lalou. Paris, Maisonneuve, 1971, pp. 166-189.
226. Evlija Cselebi magyar szójegyzéke. Magyar Nyelv LXVII (1971), pp. 394–409.

1972
227. Monuments préclassiques. 1. XIIIe et XIVe siécles. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972, 295 p. (Monumenta Linguae Mongolicae Collecta II.)
228. Monuments en écriture ’phags-pa. Pièces de chancellerie en transcription chinoise. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972, 170 p. (Monumenta Linguae Mongolicae Collecta III.)
229. Monuments préclassiques 1. XIIIe et XIVe siècles. 2. partie. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972, 382 p. (Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum II.)
230. Une ancienne interpolation dans l’Altan tobči. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXVI (1972), pp. 1–10.
231. Les sept monastères nestoriens de Mar Sargis. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXVI (1972), pp. 169–178.
232. Les noms kalmouks des jours de la semaine. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXVI (1972), pp. 371–376.
233. Trésor des sentences. Subhāsitaratnanidhi de Sa-skya pandita. Trad. de Sonom Gara. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973, 146 p. (Monumenta Linguae Mongolicae Collecta IV.)

1973
234. Trésor des sentences. Subhāsitaratnanidhi de Sa-skya pandita. Trad. de Sonom Gara. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973, 339 p. (Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum IV.)
235. Monuments en écriture ’phags-pa. Pièces de chancellerie en transcription chinoise. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973, 243 p. (Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum III.)
236. A propos d’un document ouigour de l’époque mongole. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXVII (1973), pp. 1–18.
237. La sacrifice offert aux ancêtres dans l’Histoire secrète. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXVII (1973), pp. 145–161.
238. Az altaji nyelvrokonság és a szókészlet-statisztika. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XXVIII (1973), pp. 259–275.

1974
239. Keletkutatásunk helyzete. Keletkutatás 1973. [1974]. pp. 5–13.
240. Le professeur L. Rásonyi. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXVIII (1974), pp. 147–150.
241. [R] Michael Weiers, Die Sprache der Moghol der Provinz Herat in Afghanistan. Sprachmaterial, Grammatik, Wortliste. Abhandlungen der Rheinisch-Westfahlischen Akademie der Wissenschaften 49. Opladen, 1972. Acta Orientalia Academiae Scientiarum HungaricaeXXVIII (1974), pp. 291–305.
242. Les recherches orientales en Hongrie. Nouvelles Études Hongroises IX (1974), pp. 57–68.
243. Les douze actes du Bouddha. Arban qoyar jokiyangγui üiles de Čhos-kyi ’od-zer. Traduction de Šes-rab sen-ge. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974, 184 p. (Monumenta Linguae Mongolicae Collecta V.)
244. Les douze actes du Bouddha. Arban qoyar jokiyangγui üiles de Čhos-kyi ’od-zer. Traduction de Šes-rab sen-ge. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974, 516 p. (Indices Verborum Linguae Mongolicae Monumentis Traditorum V.)
245. Histoire secrète des Mongols. Texte en écriture ouigoure incorporé dans la chronique Altan tobči de Blo-bzan bstan-’jin. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1974, 204 p. (Monumenta Linguae Mongolicae Collecta VI.)

1975
246. Researches in Altaic languages. Papers read at the 14th meeting of the Permanent International Altaistic Conference held in Szeged, August 22-28, 1971. Ed. by L. Ligeti. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975, 337 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XX.)
247. La théorie altaïque et la lexico-statistique. In: No. 246., pp. 99–115.
248. Quelques problèmes étymologiques des anciens mots d’emprunt turcs de la langue hongroise. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXIX (1975), pp. 279–288.
249. Načal’nye smyčnye i affrikaty Cejunja i drevnemandarinskogo v transkripcii kvadratnoj pis’mennost’ju. In: Očerki po fonologii vostočnyh jazykov. Moskva, Nauka, 1975, pp. 305–319.

1976
250. Régi török jövevényszavaink etimológiai problémái. In: Az etimológia elmélete és módszere. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976, pp. 193–199. (Nyelvtudományi Értekezések LXXXIX.)
251. A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. Magyar Nyelv LXXII (1976), pp. 11–27, 129–136.
252. Százötven éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. Magyar Tudomány XXI (1976), pp. 533–536.
253. Előszó. In: Terjék, J., Kőrösi Csoma dokumentumok az Akadémiai Könyvtár gyűjteményeiben. (Keleti Tanulmányok – Oriental Studies I.) Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1976, pp. 3–7.
254. Boszorkány és bazargán. Magyar Nyelv LXXII (1976), pp. 481–482.
255. Preface. In: Eckmann, J., Middle Turkic glosses of the Rylands interlinear Koran translation. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XXI.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 1976, pp. 7–10.
256. Százötven éves a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára. In: Fejezetek a 150 éves Akadémiai Könyvtár történetéből. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei Ú.S. II.) Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1976, pp. 5–8.

1977
257. Börtü és világosan török eredetű szavaink. Magyar Nyelv LXXIII (1977), pp. 146–154.
258. Gombocz Zoltán mint turkológus. Magyar Nyelv LXXIII (1977), pp. 395–401.
259. Az Akadémia Könyvtára és az orientalisztika. Magyar Könyvszemle XCIII,1 (1977), pp. 3–13.
260. Rapport préliminaire d’un voyage d’exploration fait en Mongolie Chinoise. 1928-1931. Budapest, Société Kőrösi Csoma, 1977, 64 p. 12 t. 1 térk. [Reprint]
261. A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 1. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1977, IV, 430 p. 1 t. (Budapest Oriental Reprints. Series A 1.)
262. Budenz József, A mandsu nyelv alaktana. Előszóval ellátva újra közreadja Ligeti L. Nyelvtudományi Közlemények XX (1886–1887), pp. 307–319, 380–400, 475–476. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 1977. (A Kőrösi Csoma Társaság Magyar Nyelvű Kiadványai XII.)
263. Budenz József, Rövid mongol nyelvtan. Előszóval ellátva újra közreadja Ligeti L.Nyelvtudományi Közlemények XXI (1887–1890), pp. 274–320. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 1977. (A Kőrösi Csoma Társaság Magyar Nyelvű Kiadványai XIII.)
264. Preface. In: Bulletin of the Csoma de Kőrös Symposium. Budapest, Library of the Hungarian Academy of Sciences, 1977, pp. 5–6.

1978
265. Proceedings of the Csoma de Kőrös Memorial Symposium held at Mátrafüred, Hungary 24-30 September 1976. Ed. by L. Ligeti. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1978, 586 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XXIII.)
266. Le mérite d’ériger un stūpa et l’histoire de l’éléphant d’or. In: No. 265., pp. 223–284.
267. Régi török eredetű neveink. 1. rész. Magyar Nyelv LXXIV (1978), pp. 257–274.
268. La Bibliothèque de l’Académie et les études orientales. In: Apor, É. [Ed.], Jubilee Volume of the Oriental Collection 1951–1976. (Keleti Tanulmányok – Oriental Studies II.) Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1978, pp. 7–21.

1979
269. Régi török eredetű neveink. 2. rész. Magyar Nyelv LXXV (1979), pp. 26–42.
270. Régi török eredetű neveink. 3-4. rész. Magyar Nyelv LXXV (1979) pp. 129–141, 259–273.
271. A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. 2. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság – Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, 1979, II, 480 p. (Budapest Oriental Reprints. Series A 2.)
272. Zoltán Gombocz als Turkologe. Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Linguistica IX (1979), pp. 15–23.

1980
273. Tátorján. Magyar Nyelv LXXVI (1980), pp. 129–143.
274. A propos du rhotacisme et du lambdacisme. Central Asiatic Journal XXIV (1980), pp. 222–250.
275. Bartoniek Géza. In: Eötvös Kollégiumi emlékkönyv. Ünnepségek, beszédek. 1970–1980. Szerk Szabó András. (Eötvös Füzetek Ü. F. IV.) Budapest, 1980, pp. 125–129.

1981
276. Joannes Ungarus és az 1262. évi mongol követjárás. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XXXII (1981), pp. 117–137.
277. Prolegomena to the Codex Cumanicus. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXXV (1981), pp. 1–54.
278. Keleti nevek magyar helyesírása. Főszerk. Ligeti Lajos. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1981, 960 p.
279. Előszó. In: No. 278., pp. 7–13.
280. History of Buddhism in Mongolia. Čhen-po Hor-gyi yul-du dam-pa’i čhos ji-ltar ’byun-ba’i chul bšad-pa Bstan-pa rin-po-čhe gsal-bar byed-pa’i sgron-me or Hor čhos ’byun. Written by Gu-šri Dka’-bču Che-’phel alias ’Jigs-med Rig-pa’i rdo-rje of Eastern Thu-med in 1819. New Delhi, 1981, 11 p. 108 t. (Śata-Pitaka Series, Indo-Asian Literatures 271.)
281. Kuun, G. [Ed.], Codex Cumanicus. With the Prolegomena to the Codex Cumanicus by Louis Ligeti. Budapest, Kőrösi Csoma Society – Library of the Hungarian Academy of Sciences, 1981, 54, CXXXIV, 395 p. (Budapest Oriental Reprints. Series B 1.)
282. A mongolok titkos története. [Részlet] In: A tatárjárás emlékezete. Vál. Katona Tamás. (Bibliotheca Historica) Budapest, Magyar Helikon, 1981, pp. 37–57.
283. The Khazarian letter from Kiev and its attestation in runiform script. Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae XXXI (1981), pp. 5–18.

1982
284. A Codex Cumanicus margójára. MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XXXIII (1982), pp. 317–362.

1983
285. Bulletin of the Csoma de Kőrös Symposium. Vols 1-2 (1980–1983). Ed. by L. Ligeti. Budapest, Library of the Hungarian Academy of Sciences, 1983, 110 p.

1984
286. Sza-szkja pandita Kun-dga’ rgyal-mchan, A bölcsesség kincsestára. Tibetiből magyar prózára ford., jegyzeteket és az utószót írta: Ligeti Lajos. Ford. Tandori Dezső. Budapest, Európa, 1984, 152 p.
287. Tibetan and Buddhist studies commemorating the 200th anniversary of the birth of Alexander Csoma de Kőrös. Ed. by Louis Ligeti. Vols 1–2. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984, 387, 440 p. (Bibliotheca Orientalis Hungarica XXIX.)
288. La version mongole des Douze actes du Bouddha. In: No. 287., pp. 7–76.
289. A propos de la traduction mongole préclassique du Hiao-king. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XXXVIII (1984), pp. 303–349.
290. Egy kievi kazár levél és rovásírásos hitelesítése. Magyar Nyelv LXXX (1984), pp. 10–17.

1985
291. Levédia és Etelköz. Magyar Nyelv LXXXI (1985), pp. 1–19.
292. K voprosu ob “altajskih” ėlementah vengerskogo jazyka. In: Issledovanija vengerskih učenyh po čuvašskomu jazyku. Sost. A. Rona-Taš. Čeboksary, 1985, pp. 107–132.
293. Dolgie glasnye v tjurkskih jazykah. In: Issledovanija vengerskih učenyh po čuvašskomu jazyku. Sost. A. Rona-Taš. Čeboksary, 1985, pp. 133–143.
294. A Codex Cumanicus mai kérdései. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság, 1985, 48 p. (Keleti Értekezések I.).
295. Levédia és Etelköz. In: Tanulmányok a magyarság honfoglalás előtti történetéből. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 172.) Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1985, pp. 57–76.

1986
296. A magyarság őstörténete. Szerk. Ligeti L. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986, VII, 289 p. 3 t. (Az Akadémiai Kiadó Reprint Sorozata) [Reprint]
297. Előszó az 1986. évi kiadáshoz. In: No. 296., pp. I–VII.
298. Előszó. In: No. 296., pp. 5–8. [Reprint]
299. Az uráli magyar őshaza. In: No. 296., pp. 36–70. [Reprint]
300. A magyar őstörténet írásos forrásai. Kínai források. In: No. 296., pp. 258–262. [Reprint]
301. A magyar őstörténet írásos forrásai. Belső-ázsiai források. In: No. 296., pp. 263–265. [Reprint]
302. Les Joutchen “Sauvages“. Altorientalische Forschungen XIII (1986), pp. 110–122.
303. A pannóniai avarok etnikuma és nyelve. Magyar Nyelv LXXXII (1986), pp. 129–151.
304. Attila hunjainak eredete. In: Attila és hunjai. Szerk. Németh Gyula. Budapest, 1986, pp. 10–30, 271–273. [Reprint]
305. Az ázsiai hunok. In: Attila és hunjai. Budapest, 1986, pp. 31–59, 273–277. [Reprint]
306. A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986, 602 p.
307. [R] M. R. Fedotov, B. Munkači, O tjurkskih ėlementah v vengerskom jazyke. Sovetskaja tjurkologija 1985,1, pp. 30–37. Magyar Nyelv LXXXII (1986), pp. 478–482.

1987
308. A mongolok titkos története. [Részlet] In: A tatárjárás emlékezete. Vál., szerk. Katona Tamás. (Pro Memoria) Budapest, Európa, 1987, pp. 45–72.
309. Répertoire du Kanjur mongol imprimé. Acta Orientalia Academiae Scientiarum HungaricaeXLI (1987), pp. 344–496.

1988
310. Sárga istenek, sárga emberek. Egy év Belső-Ázsia lámakolostoraiban. Előszó: Hazai György. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1988, 565 p. (Kentaur Könyvek) [Reprint].

1990
311. Un vocabulaire sino-mongol des Yuan. Le Tche-yuan yi-yu déchiffré par Louis Ligeti, édité par G. Kara. Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae XLIV (1990), pp. 259–277.


Editor:
Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, I–XXX (1950–1976)
Kőrösi Csoma Kiskönyvtár, 1–15 (1966–1977).

承德大成殿/門滿蒙文匾額

　

熱河文廟記遊

2011年夏 

河北熱河文廟在承德市西大街城隍廟東，佔地2.89萬平方米。建於清乾隆41年至44年(1776-1779)，與山東曲阜孔廟、北京孔廟並稱中國三大孔廟。

欞星門及東西牌坊

上世紀60年代，熱河文廟除廡殿、齋房、尊經閣、講堂、崇聖祠等建築物外，整體建築大都遭到徹底破壞。本世紀初，熱河文廟按照原有建築的布局，進行復原，工程歷時4年有餘，於2011年夏完工。

由於平定台灣林爽文之亂在文廟籌劃，因此大成門外左面東壁西嚮嵌有乾隆53年御製的《平定臺灣告成熱河文廟碑文》記功石刻，惜文革時被毀，現已無法復原。

大成門外西壁

大成門外原碑刻所在的東壁

大成門上的滿、蒙文牌匾「大成門」，與其後的「大成殿」牌匾，河北承德熱河文廟管理處皆誤將之書作佛家的「大乘」amba kulge/yeke kölgen。

大成殿

2011年9月攝

2011年9月前照片

根據承德市文物局古建隊王玉森處長所言，匾額是參考承德地區寺廟的牌匾復刻，從匾額上所用的字體可見，這應是普寧寺的「大乘之閣」牌匾。（見下圖）

承德普寧寺 （1755）

雖然大成門、大成殿匾額的滿文部分後來已更正為Amba Šangγan Duqa/Deyen，但2011年夏，在我到訪時，文廟剛開放，蒙文部分依然錯作大乘門/殿Yeke Kölgen Qaγalγ-a /Ordo。

2011年9月攝

按蒙文正書法，「門」一般寫作qaγalγ-a ，不作匾額上的qaqalq-a。

延伸閱讀：

鄂溫克博物館的假文物：「康熙詔書」

（國立中正大學滿洲研究班甘德星）

《呼爾璊大捷圖》

清乾隆郎世寧等御製《呼爾璊大捷圖》殘本

與

《呼爾璊大捷圖》銅版畫

《呼爾璊大捷圖》殘本，設色絹本 ，掛軸

絹本畫 69 x 105.5 公分，27 1/8 x 41 1/2 英寸

（SOTHEBY’S，3073）
估價 ：HK$10,000,000 — 15,000,000

《呼爾璊大捷圖》銅版畫，巴黎 Charles Nicolas Cochin fils 據安德義畫稿製

《平定準部、回部戰圖》銅版組畫之八，第一版（1770年）

銅版畫 58.5 x 94 公分，23 x 37 英寸

展覽
《The Printed Image in China from the 8th to the 21st Centuries》，倫敦：大英博物館，2010年5-9月
《The Printed Image in China from the 8th to the 21st Centuries》，紐約： 大都會藝術博物館，2012年5-7月


出版
1. Niklas Levernz，〈From Painting to Print, The Battle of Qurman from 1760〉，《Orientations》，香港，2010年5月，頁48-53
2. Camille Schmitt，〈The Battle of Qurman: Restoration and Remounting of a Qing Imperial Wall Painting〉，《Orientations》，香港，2010年5月，頁53-54
3. Niklas Levernz，〈On Three Different Sets of East Turkestan Paintings〉，《Orientations》，香港，2011年11月，頁96-103


相關資料

有關《呼爾璊大捷圖》（殘本）種種

聶崇正

近日見到香港蘇富比公司給我傳來的一幅繪畫的圖像資料，圖像中顯示的是絹本設色的圖畫。看到圖像之後，我馬上回憶起數年前曾經見到過這幅畫的圖像資料，只不過當時見到的畫幅是置於一個黑色木製的畫框內，畫框上並無玻璃與畫絹相隔遮擋。而新見到的這幅圖像資料，則又更改裝裱成了傳統立軸的樣式。不過前後二者畫中的內容、細節和畫法又都是一樣的，不像是一幅重新繪製的摹本。圖像中，畫面線條及色澤尚鮮明，但絹面有多處破損，保存的狀況並不算很好。

畫面中描繪了清朝軍隊的陣形，有列隊整齊的士兵及馬隊，還有排成一排的駱駝隊，五頭駱駝的背上，還架著一管火炮；畫幅的右下角，有一位全身戎裝的騎馬軍官，手持弓箭正在向前衝殺，不過這個人物的下半部以及馬匹等，已然不存於畫面中。由此便能看出這幅絹本圖畫已經是不完整的，只是一個局部、只是一個殘本。

細看畫中的個別人物，面部還具有肖像特徵，比如上面提及的那位向前衝殺的軍官。不光具有肖像特徵，而且人物面部還表現出明暗凹凸，頗有歐洲畫法的痕跡，所以這幅絹本圖畫在總體上完全符合乾隆時期清朝宮廷繪畫的特點。

有了以上的基本判斷，我就推定這幅絹本圖畫應當屬於「乾隆平定準部、回部戰圖」之一，而且圖名為《呼爾璊大捷》。如果將乾隆時期的銅版組畫《平定準部、回部戰圖》第九幅「呼爾璊大捷」一圖（圖一），與此絹本圖畫相比較，二者的某些局部完全可以對得上。銅版畫「呼爾璊大捷」的左下角，就畫有列陣的清軍，就畫有馬隊，就畫有五頭駱駝，每只駱駝的背上也架了一管火炮。由此筆者斷定這幅絹本圖畫應當是《呼爾璊大捷》大畫左下角的一個小小的局部。

現時所見到的局部絹本圖畫縱68.5公分、橫105.5公分，對照銅版畫那幅同名作品我們大致能夠推算出《呼爾璊大捷》大畫原來的尺幅相當可觀。

銅版畫「乾隆平定準部、回部戰圖」是由供職宮廷的歐洲畫家郎世寧（1688-1766）、王致誠（1702-1768）、艾啟蒙（1707-1780）、安德義（1781年卒）四位繪製的圖稿，然後將圖稿送往法國製作成銅版印製成銅版畫的。同時以義大利畫家郎世寧為主，繪製了同樣題材的絹本大畫，完成後張貼或懸掛在大內西苑的紫光閣中，由此來彰顯乾隆皇帝的「十大武功」。所以絹本《呼爾璊大捷》大畫中的人物肖像具有歐洲風格，那就是很自然的事情了。郎世寧等歐洲畫家繪製「乾隆平定準部、回部戰圖」銅版畫的底稿，亦見於清內務府造辦處的檔案：

乾隆二十九年「十一月初五日接得郎中德魁、員外郎李文照押帖一件，內開十月二十五日太監胡世傑傳旨：平定伊犁等處得勝圖十六張，著郎世寧起稿，得時呈覽，陸續交粵海關監督轉交法郎西雅國著好手人照稿刻做銅版，其如何做法即著郎世寧寫明，一併發去。欽此。」

乾隆三十年「五月十七日接得郎中德魁等押帖一件，內開本月十七日太監胡世傑傳旨：西洋人郎世寧等四人起得勝圖稿十六張，著丁觀鵬等五人用宣紙依照原稿著色畫十六張。欽此。」

乾隆三十年「六月十九日接得郎中魁等押帖一件，內開本月十六日將西洋人郎世寧等四人畫得勝圖稿十六張，內先畫得四張並漢字旨意帖一件、信帖一件、西洋字帖四件，交太監胡世傑呈覽。奉旨：著交王常貴交軍機處發往粵海關監督方體浴遵照辦理。欽此。由軍機處發去。」

以上檔案資料中所記的是銅版畫圖稿繪製的時間和部分經過，那麼，此《呼爾璊大捷》大畫繪製當在此之後，即乾隆三十一（1766）至三十四年（1769）這段時間裡。檔案中還記載，歐洲畫家郎世寧等參與了繪製銅版畫圖稿的工作，那麼《呼爾璊大捷》大畫中，何以出現了歐洲的畫風，也就有了答案，因為郎世寧、王致誠、艾啟蒙等人完全可能都參與了《呼爾璊大捷》大畫的部分繪畫工作。而大畫中具有肖像特徵的幾個人物，就應該是平定準部回部戰鬥的立功者，他們的全身立像，就屬於懸掛在紫光閣中的一百幅《紫光閣功臣像》內。

大畫中有四人物，箭囊或翎毛下有描金滿文小字，記錄了他們的身份。畫面右上方列陣首行，有一頂戴花翎馬背人物，據其箭囊小字，乃安西提督總兵官豆斌（1759年卒），在紫光閣平定西域前五十功臣中名列廿一，史上有名。豆斌手卷像贊，連同另外九功臣肖像，曾售於紐約蘇富比2005年3月31日至4月1日，編號280。豆斌身後藍衣駕馬將領，翎毛下有滿文名字，標示為榮保（生卒年不詳）。後方還見平定西域後五十功臣中排名第二之福祿（生卒年不詳），他也身穿藍衣駕馭白馬，名號以滿文書於箭囊上。圖中右下方見一勇士，身披箭衣，正引弓待發，腰間箭囊上書滿文名字，指乃舒津泰（1792年卒）。

清朝時期的紫光閣，為宮中放置武備、功臣像及戰圖的場所。這幅絹本《呼爾璊大捷》大畫，原應當存置於紫光閣。至於絹本《呼爾璊大捷》大畫為何只剩下了如此一個局部，其中的緣由就不得而知了，這幅絹本《呼爾璊大捷》大畫的其餘部分是否還存於世、是否還能夠拼接完整，似乎也沒有任何材料可以說明和解惑［編者註：有說漢堡民族學博物館藏《呼爾璊大捷》大畫之右幅殘本（藏品編號 A 4577），詳閱 Niklas Leverenz，〈From Painting to Print: The Battle of Qurman from 1760〉，《Orientations》，卷41，第4期，2010年5月，頁1-6］。

類似的大幅「戰圖」，筆者在德國也見到過幾幅。國立漢堡民俗博物館曾經在1985年的西柏林（當時東、西德國尚未統一）名為「歐洲與中國皇帝」的展覽會上［編者註：《Europa und die Kaiser von China》，Berliner Festspiele，法蘭克福，1985年］，就提供了《平定回部戰圖》（絹本設色畫，縱366公分、橫388公分）［編者註：據尺寸，或乃前述之漢堡民族學博物館藏戰圖殘本］和《平定臺灣戰圖》（絹本設色畫，縱404公分、橫469公分）兩幅大畫。

根據目前所瞭解的情況來看，乾隆皇帝所稱的「十全武功」，每次打仗得勝後，便下令內務府造辦處繪製「戰圖」和「功臣像」。而「戰圖」中既有「銅版畫」（僅限於「乾隆平定準部、回部戰圖」），還有手繪的設色本，另外還有大幅的巨畫，懸掛於殿堂。此次所見之《呼爾璊大捷》大畫，就應當屬於懸掛張貼的大畫中的一幅，十分難得。如此的做法一直延續至晚清，筆者就曾見過「平定粵匪戰圖」（即「平定太平天國戰圖」）的大畫。

以上提及乾隆時期的若干巨幅的「戰圖」，均未見乾隆時期胡敬所著《石渠寶笈》一書的著錄記載，所以類似的圖畫究竟有多少幅，至今並不十分不清楚。


延伸閱讀
T. Kam, Manchu weaponry (in preparation)
MANCHU COURT PAINTINGS (1)
Manchu court paintings (2)


(國立中正大學滿洲研究甘德星編撰）

 

核心與邊緣之間：清朝內亞邊疆青年學者工作坊

2015年7/21日，中研院史語所文化思想史研究室舉辦「核心與邊緣之間：清朝內亞邊疆青年學者工作坊」。工作坊由洪金富研究員主持，來自國內外相關領域的青年學者十一人，齊聚一堂，各自就自己的研究，提出報告。國立中正滿洲研究班蔡名哲、林書寧、王婷亦參與了此次活動。下面為三人當日發表論文之摘要：

1．《滿洲源流考》的祖源敘事

蔡名哲

《欽定滿洲源流考》為乾隆朝皇帝閱讀《金史》中「白山黑水」的記述後，下令編纂的著作。該書考訂東北史地與滿洲祖源，「重新整理」並「接合」滿洲的過去與現在。全書在皇帝的指導原則下，將滿洲的祖源，透過「考據方法」追溯到遙遠的肅慎，使得滿洲成為一個長久以來存在於東北，有自己美好風俗文化的實體。但鮮少人注意到，滿洲皇帝在使其子民成為肅慎子孫的同時，卻將金朝皇室的祖源攀附到新羅，本文稱之為「雙重祖源」。本文考察《欽定滿洲源流考》的滿漢文本，追尋呈現如此祖源敘事的原因。本文認為這樣的祖源選擇，可能是滿洲人身處漢地所必須做的調適。該書的編纂，可以說是入關後滿洲子孫的尋根，但或許更能說是入居中心之後，對於象徵性的遙遠故鄉的「雙向收編」。

2．滿洲的族名及其意涵的演變

林書寧

元末大亂後，原本定居在黑龍江流域的女真人漸次遷往圖們江流域，他們是建州三衛的祖先。當時，他們以女真自稱，到了十七世紀仍是如此，只是此時的漢文族名多作諸申。不過，從十二到十七世紀漫長的五百年中，滿洲究竟藏身於歷史舞台的何處？

經歷清朝官方累世的論述打造，「滿洲」成為綿亙一貫的群體，白山黑水之地則是滿洲人繁衍淵源的地體（geo-body），同質純粹，自古已然，當代中國的民族識別確定滿族的民族性質後，更強化上述概念的認識，若將視線拉回金/清政權在關外崛起的時代，所謂「滿洲」的概念是否一如今日？從清代至今，有關「滿洲」一詞之意涵仍眾說紛紜，尚無定論，本文試圖探求「滿洲」原初的含意是什麼？其涵蓋哪些地方？泛指哪些人？詞彙的內涵曾歷經哪些變化？

本文認為滿洲之號應與地名蔓遮無關，而係努爾哈赤的美號「滿住」，該號淵源自文殊菩薩；入關前相當長的一段時間內，所謂滿洲其實是以建州女真的族群與地理空間為核心，現今廣為人知的白山黑水為滿洲故土的概念，實乃入關後透過軍事屯墾、文本撰寫、祭祀活動逐漸製造的意象。滿洲始為首領美號，繼為國名，再繼為統治族群的族名，最終成為含括中國東北大地的地名。

3．入關前後八旗漢軍的身分與旗制

王婷

作為八旗制度組成部分的漢軍旗，創始於太宗天聰朝，至崇德朝而完備，而隨著八旗漢軍的出現，部分的漢人逐步被納入其中，最後在清代被稱作或識別為漢軍旗人（ujen cooxai γôsai niyalma）。
　　
過去對於入關前的漢軍研究，多集中在漢軍旗制的編設，至於入關後則多強調漢軍旗人所具有的滿、漢身分特性。然而，這些研究對於整個明清易代之際，漢軍旗制的變化與漢軍旗人身分轉換等問題皆較少涉及。因此，本文試圖聚焦於太宗至順治朝漢軍旗制的編制情形，探討在這過程當中，漢軍旗人的身分是如何形成，並逐漸與多數的漢人產生區隔，而成為八旗國體的一份子。



(國立中正大學蔡名哲）



                                                                        

滿蒙合璧三字經注

美國哈佛大學哈佛燕京圖書館藏蒙文文獻匯刊（第68冊）滿蒙合璧三字經注

畢奧南，烏蘭巴根主編
出版年: 2015-3出版社: 廣西師範大學出版社
頁數: 668
定價: 600.00元
ISBN: 9787549563333

內容簡介

《滿蒙合璧三字經注解》，二卷四冊，道光十二年(1832)刻本，宋王應麟初撰，清王相注解，陶格滿譯，富俊蒙譯。

《三字經》相傳由宋人王應麟初撰，而後幾經增補刪改，是一部古代普遍流行的蒙學讀物之一。清康熙五年(1666)，王相對《三字經》加注，滿洲教習陶格將其譯成滿文，雍正二年(1724)刊行《滿漢合璧三字經注解》。道光年間富俊等人在陶格本上增譯蒙文，道光十二(1832)年刊行滿、蒙、漢三體合璧本《滿蒙合璧三字經注解》，由北京三槐堂和五雲堂刊行。

蒙譯《聖經》篇章

美國哈佛大學哈佛燕京圖書館藏蒙文文獻匯刊

（第37、38冊）

畢奧南，烏蘭巴根主編
出版社: 廣西師範大學出版社
副標題: 基督教《聖經》篇章譯本
出版年: 2015-3
頁數: 1260
定價: 1000.00元
ISBN: 9787549563777

內容簡介

基督教《聖經》篇章的蒙譯本，共十三種、十三冊，一種刻本，其餘為鉛印本。卷末附一簡短的跋，說明1872年即同治十一年譯于京師慈善藥房(字面直譯)，然而譯者並未留下姓名。其餘各本在封面內側都用英文標注“BRITISH & amp; FOREIGN BIBLE SOCIETY”(英國海外聖經公會)和“SHANGHAI”(上海)字樣，可知這些譯本都由該會主持在上海印行，但其譯者仍然不知何人。

《馬太福音書》、《馬可福音書》、《路加福音書》、《約翰福音書》、《使徒行傳書》五書的上海印本封面內側書名下面用英語標注，或注“in Classical Mongolian”(古典蒙文)字樣，或注“Revised”(修訂)字樣。注為“古典蒙文”的本子出版得早，應該是初譯本；注為“修訂”的本子出版得晚，應該是修訂本。《路加福音書》、《約翰福音書》、《使徒行傳書》三書各有兩種，均係初譯本和修訂本同存。

根據現存資料考證，《聖經》蒙譯本早在19世紀即於俄屬卡爾梅克和布里亞特地區出現，而且跟英國教會人士的傳教活動有關。從英文標注看，上海印本也與英國海外聖經公會有關。二者是否存在內在聯繫，全賴有志者之深入研究。過去研究基督教在蒙古的傳播，主要關注聖母聖心會在鄂爾多斯地區的傳教活動，不太注重《聖經》的蒙譯問題。《聖經》蒙譯本的存在，反映了基督教在蒙古傳播的特殊一面。學界可以借此深入研究基督教傳蒙歷史以及相關經書翻譯問題。 

蒙文晰義

美國哈佛大學哈佛燕京圖書館藏蒙文文獻匯刊
（第56冊）

蒙文晰義

Mongγo hergen-i jurγan-be faqsalaxa bithe

Mongγol üsüg-ün jirüm-i salγaγsan bičig

畢奧南，烏蘭巴根主編
出版社: 廣西師範大學出版社
出版年: 2015-3
定價: 500.00元
ISBN: 9787549563302

《蒙文晰義》，四卷四冊，內含《蒙文晰義》二卷二冊，《蒙文法程》一卷一冊，《便覽正訛》、《便覽補遺》合為一冊。景輝初編，賽尚阿增補，道光二十八年(1848)刊行。

《蒙文晰義》是一部套書，其中《蒙文晰義》是滿、漢、蒙三體合璧音序詞典，《蒙文法程》為滿蒙合璧詞典，《便覽正訛》是對《三合便覽》的訂正，《便覽補遺》是《三合便覽》的增補。《蒙文晰義》是繼《三合便覽》、《蒙古托忒彙集》之後的清代第三部蒙文音序詞典。

四體合璧文鑒

美國哈佛大學哈佛燕京圖書館藏蒙文資料匯刊
四體合璧文鑒

Duiin qacin-i hergen qamcixa buleku bithe
Dörben ǰüyil-ün üsüg qabsuruγsan toli bičig
Skad-bźi śan-sbyar-baʼi me-loṅ-gi yi-ge
四體合璧文鑑

作 者：畢奧南 烏蘭巴根 主編

出 版 社：廣西師範大學出版社

出版時間：2015 

《四體合璧文鑒》，三十二卷，清佚名纂，存乾隆年嵩祝寺天清番經局刻本，共八冊。

《御製四體文鑒》滿、蒙、藏、漢合璧標音，以《御製增訂清文鑒》為藍本。正文首列滿文詞語，右側列蒙文譯詞，再次列藏文譯詞，藏文譯詞左下角列漢文譯詞，漢文譯詞右側標注滿文切音字。全書主要收以名詞、動詞、形容詞為主的綜合性詞語，共36部，292類，約收18012詞條。其類名及詞語編排順序與《御製增訂清文鑒》相同，但辭彙量不及《御製增訂清文鑒》，有注音，無注解，為查找之便，書後附滿蒙文“總綱”二冊。

《御製四體文鑒》所收辭彙量豐富，是研究滿、蒙、漢、藏等各民族語言文化最早、最全面的資料之一。因清代民族語文辭書中附有藏文的多語合璧辭典很少，只有《御製四體清文鑒》、《唐古特文鑒》、《欽定西域同文志》、《御製五體清文鑒》、《五譯合璧集要》等幾種，《御製四體文鑒》為滿、蒙、漢、藏文互譯及清代藏語研究提供了較全面的資料。此外，《御製四體文鑒》所標滿文切音字對研究清代滿漢語語音學也有很高的價值。